A kemény vulkáni kőzet helyenként töménytelen kavicsmennyiségben leomló szakadékokban,  a folyóvölgyekbe özönlő omladékokban nyilvánul meg,  csodálatos vízeséseket hozván létre, legreprezentatívabb lévén ezek közül a Rekiceli-vízesés.

A NySzTT a Bihar-Vlegyásza mészköveinek 80%-át foglalja magába. A kőzettani és tektónikai sokszínűségnek köszönhetően egy csodálatos karsztdomborzat jött létre, melyben a mérsékelt övezet valamennyi felszíni formája megmutatkozik.
Az exokarszt egyedi nevezetességeket foglal magába: endoreikus medencék (Pádis- Csodavár), karmezők (Batrina- Calineasa), haotikus dolináris fennsíkok (Elveszett Világ, Bársza- katlan), hatalmas uvalák (Balileasa), karsztvölgyek (Gârdişoara- Gârda), kanyonok (Ordincusa), szorosok (Aranyos), és nem utolsó sorban Európa két legnagyobb víznyelője: a Csodavár és a Coiba Mare.

Az endokarszt több mint 1500 barlangjának morfogenetikai sajátosságaiban a zóna 3 nagy mészkőegységének (a Pádis - Szkerisóra fennsík, a Meleg-Szamos-árok, illetve a Bekényesi-medencét övező hegyalja vidéke )
geomorfológiai sajátosságai tükröződnek.

A Pádis - Szkerisóra vidékre a nagyon mély zsombolyok és víznyelők jellemzőek, melyek gyakran a talajvíz szintjéig hatolnak és melyek feltárását gyakran hosszú, nagy vízhozamú szifonok nehezítik meg. Ilyenek a V5, az Elveszett Világ zsombolyai, a Şesuri - és Csodavár-barlangrendszere, a Zapodie-rendszer. Külön kiemelendő a Gârda Seaca medencéje, mely a ,, legek “”vidékének is tekinthető: itt található a Hodobana-rendszer (Románia leglabirintikusabb barlangja- 22,1 km  hosszú ), a Tauz- forrás (a legmélyebb vízalatti barlang- 85 m), a Zgurasti-barlang (és benne Románia legnagyobb földalatti tava - 85000 m3 víztérfogat)

A Meleg-Szamos forrásvidékén nagy kiterjedésű, hatalmas belső terekkel rendelkező, viszonylag vízszintes barlangokat találunk (a szintkülönbségek általában nem haladják meg a 150 m-t), pl. a  Humpleu-rendszer (leszámítván a Poieniţa-zsombolyt), a Cerbului-, a Rece-barlang, stb. Megemlítendők  a Himpleu- és Cerbului-barlangok által létrehozott hidrológiai áttörések, melyek  a platón egy második bejáratot hoztak létre (Poienita – illetve Oncsászai jeges –Tehenes - zsomboly ), ilymódon táplálván víztartalékaikat.

A hegyalja övezetét, elsősorban Rézbánya (Băiţa) és Bondaraszó (Budureasa) környékét az elszigetelt, kiemelkedő hegyormok jellemzik. Itt a vidék szabdaltsága nem tette lehetővé nagy kiterjedésű hidrokarsztikus rendszerek kialakulását, ennek ellenére olyak festői szépségű és paleontológiai szempontból felbecsülhetetlen értékű barlangok jöttek itt létre, mint a  Medve- barlang, a Micula- vagy a Magura-barlangok.

Nem hagyhatjuk említés nélkül a Horgas-havas (Cârligatele) - Gonosz-völgy (Valea Rea) karsztját, ahol Románia első poligenetikus endokarsztját mutatták ki. A Gonosz-völgyi - barlang (Peştera din Valea Rea - 21 km) kialakulását azok a posztmagmatikus hidrotermális folyadékok okozták, melyeket a Vlegyászai vulkanikus kitörések termeltek. Ezek egy erősen ásványosodott hidrotermális paleokarsztot és egy relikt- karsztot hoztak létre. A vulkanikus tevékenységek megszűntével, az észak-Bihar pliocén-korban történő kiemelkedésével egy klasszikus, hideg vizű endokarszt is létrejött, amely részlegesen átalakította.az addig kialakult üregeket is.

Ilymódon a Valea Rea barlang morfogenetikai komplexitása és ásványtani változatossága révén egyaránt a világ első 10 barlangja közé tartozik. A barlangban eddig 35 különböző képződményekben megjelenő ásványt sikerült leírni (aragonit, gipsz, kvarc, celeszit, malachit, rodokrozit, metatujamunit, stb.), melyek közül néhány barlangi környezetben világújdonságnak számít.

Festői szépségükkel a NySzTT-n található barlangok közül a Valea Rea, az Oltárkő (Piatra Altarului), a Micula, a Pojarul Politei barlangok emelkednek ki, paleontológiai szempontból a Medve-barlang (Peştera Ursilor), és az Oncsászai-csontbarlang (Peştera Zmeilor - Peştera Onceasa),  archeológiai szempontból pedig a Vartop- és a Hideg- (Rece) barlangok.

A NySzTT-n tucatnyi jégbarlang is található. Leghíresebbek a Szkerisórai (Scarisoara) és az Eszkimó-jégbarlang (Gheţarul Focul Viu), melyek turisztikailag kiépítettek, de legalább annyira látványosak a Porcika- (Borţig), a Bársza- (BArsă), a Zapogye- (Zăpodie),  a Virtopi - (Vârtop -  Casa de Piatră ) jégbarlangok.
A hazai táj egyedülálló látványossága a Rozsda szakadék (Rozsda-gödör-= Groapa Ruginoasa), amely egy kb. 450 m átmérőjű és kb. 100 m mélységű ravenna (vízmosás által kialakított geomorfológiai alakzat). Nevét az alapkőzet különleges rozsdavörös színéről kapta. A Rozsdát a Ţapu-csucs  permi-werfeni homokkő és vörösagyag rétegeire ható torenciális erózió alakította ki. Az aktív erózió elszenvedőjeként a Rozsda-gödör morfológiája jelenleg is gyorsan alakul, csapadékosabb években a ravenna kiterjedése jelentős mértékben gyarapszik. Nagyobb esőzések idején a Gödörből leváló hatalmas kőtömbök zuhanásának visszhangja gyakran kelt félelmet a látogatókban.